kep1.jpg A 7248 km2 kiterjedésű, az ország területének 7,8-át kitevő Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország második legnagyobb megyéje. Lakosságának lélekszáma 2003. év végén 738.143 fő volt. E közigazgatási egység újabbkori képződmény. Az 1950-ben végrehajtott területi-közigazgatási reform által létrehozott mesterséges alakulat eltérő történelmi múltú és gazdasági-társadalmi fejlődésében erőteljesen különböző tájakat integrál. Borsod-Abaúj-Zemplén megye nevében a királyi Magyarország 3 egykori vármegyéjének (Borsod, Abaúj, Zemplén) emlékét őrzi. Valójában a mai megye ennél több, hiszen az egykori Gömör, Torna és Kishont vármegyékből is alakultak ki részegységei. A legnagyobb területeit kitevő Borsod, Gömör, Abaúj és Zemplén az államalapítást követő századokban határvármegyék voltak, a Lengyel- és Oroszország felőli betörések elleni védelmi célból szervezték őket. Zemplén, Borsod és Gömör területei a XIX. század utolsó harmadáig változatlanok voltak. Borsod és Gömör valószínűleg első ispánjáról kapta a nevét. Árpád-kori központjaik Borsod és Gömör (Sajógömör) várában voltak. Zemplén szláv nyelvből származtatható nevének jelentése: földből való vár , amely a szlovákiai Zemplén településen állott.



kep2.jpg Az Árpád-korban Borsod vágta két részre Újvár megyéjét, amelynek déli része a Tiszáig húzódott, északon viszont a Kárpátokig nyúlt. Központja a mai Abaújvár községben emelkedő földvár volt, mely egyben a megye későbbi névadójául is szolgált. Abaúj vármegye a XII. századra alakult ki, miután kivált a régi Újvár megyéből Heves és Torna, valamint Sáros érdőispánsága. A magyarság törökös rétegére utalnak megyénk elnevezései a szláv eredetű Zemplén név kivételével. Borsod és Gömör szótöve török eredetű, sőt Újvár megye, amely az Aba nemzetség szállásterülete lévén az Abaújvár nevet vette fel, szintén török eredetre vezethető vissza. Az Aba atyát, őst jelentett az ótörök nyelvben.
A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyét alkotó vármegyék területében és ogi helyzetében a XIX. század közepétől következtek be változások. Többszöri összevonás és különválás után Abaúj és Torna 1881-ben véglegesen egyesült. Zemplén és Abaúj vármegye között kisebb határmódosításokra került sor. A döntő változás azonban az I. világháborút követő Trianoni békeszerződés hatására következett be. Abaúj-Torna 48, Gömör 92,5, Zemplén 72%-át az új államalakulathoz, Csehszlovákiához csatolták Egyedül Borsod területe maradt érintetlen. Az országhatáron belül maradt vármegye töredékek közül Gömör Borsoddal egyesült, Abaúj-Torna és Zemplén csonkavármegyék Szikszó, Sátoraljaújhely megyeszékhelyekkel önálló életet éltek 1950-ig, mígnem a három területi egységet egy közigazgatási centrum, Miskolc megyeszékhellyel önálló egységgé szervezték.


Ez a közigazgatási szervezet maradt fenn a rendszerváltás után és a kistérségek létrejötte - 15 működik a megyében - és a régiós intézmények megjelenése előrevetíti a várható közigazgatási változásokat is.